Warcrafton szocializálódott agyamban csak a címben szereplő kifejezés tolul fel, ha a munkáról van szó. De nem mostantól. Ugyanis, szereztem melót. És persze, nem én lennék, ha nem vállaltam volna túl magam, rögtön kettővel kezdek. Mindkettő azon szakomhoz kötődik, mellyel kapcsolatosan annyi motivációm van, mint egy zacskó szotyinak kibontás előtt. De, egyelőre úgytűnik, ez piacképesebb. (orkánszerű nevetés--- MOST) Ugyanis nem az. Legalábbis én aztat hittem. Sosem voltam könyöklő típus, ígyhát nagy karrierre nem igen számíthatok/számíthattam. Mindkét helyen felvételi volt, és mindkettőnél többen jelentkeztek, mint ahány hely volt.

Kedvenc kérdésem is lett: miért TÉGED vegyünk fel?

Nos, válaszom kisebb derültséget okozott, lévén mondtam, h nem vagyok jó önfényezésben...legalábbis félhivatalos közegben nem. :P

Lényeg a lényeg, a következő szemeszterre  így néz ki az elvégzendő feladatok listája:

1. Helytállni 2db részmunkaidős munkahelyen.

2. Teljesíteni a felvett 63 kreditet. Ezek jelentős része, mi más lenne, mint kutatószeminárium. Bravó!

Mivel utóbbi éveimet magán-elefántcsonttornyomban töltöttem, nagy megrázkódtatásként élem meg a 21.sz.-i Budapestet. Nap mint nap humanoidokkal kell érintkeznem, ami igen nehezemre esik. Büdösek,koszosak és sok esetben hangosak. Személyes szférámat korra, nemre és fogalkozásra tekintet nélkül mindegyik semmibe veszi. Lökdösnek, h 4 mp-cel előbb érjen a metrókocsiba, ill. lökdös, h leszálljon. Az nem zavarja, h én is leszállnék. Az a fontos, h ŐŐŐ elöbb. 3 átszállással jutok el A-ból B-be. Így van időm olvasni.

Mostanság ez az új hobbi. Folyamatosan olvasok. Életemben először vettem ki irodalmi könyvet a Szabó Ervinből, mert itthon nem volt meg. A kötetet Robert Merle jegyzi, címe Majomábécé. Pazar mű, 441 oldal, keménykötés és - lévén könyvtári - fikafoltok. Mikor kinyitottam konkrétan darabjaira hullott. Sebaj, kivégeztem.

És rájöttem, miért szeretem annyira Merle-t. Mert ő sem szereti az embereket.

zagzag.