Mai bölcsességünk: Nem baj, ha nyakig ér a szar, csak ne lötyögtessék.

Nagyjából így is érzem magam. Kicsit döcögősen megy a meló, el vagyok maradva a suliban, és háétfőn du. várom a pénteket, a hétvégét. Kéne kis pihi, asszem.

Vasárnap a Gimikru 4 tagjával (gy.k. összesen 5en) megejtettük a karácsonyi húzást, egy finom pókerezés mellett. Nagyon jó, nyugis kis este volt, leszámítva azt a rövid, ámbátor hatásos momentumot, mikor a konyha kigyulladt. Én meg be, és első dolgom az volt, h zsebrevágtam a zsetonokat, felszólítottam a bambulókat h kövessék a mozdulatsort, majdan mikor a sikítások abbamaradtak, visszaültünk. Kb 5 percre, mivel ömlött a füst a plafonból. Bár, mivel láttuk egymást, és a kép élesnek tűnt, maradtunk. Aztán mégis kimentünk az udvarra a már kint ácsorgó és röhögő vendékeg közé, ahol ripsz-ropsz nagy karneváli hangulat kerekedett. Felvetették, hogy milyen húsokat érdemes kérni (füstölt, ofcorz), és számos mulatságos humorbonbon után, kb 45 percnyi nosztalgikus beszélgetést követően, visszaültünk a kiszellőzetetett, de még mindíg kurvabüdös helyiségbe. f11körül léptünk.
Nagyon jó volt, és mivel ritkán találkozunk mostanában, és láthatóan mindenki nagyon jól érezte magát, megbeszéltünk egy pókert csütörtökre is. Nem a Marosba.