az elmúlt 14 évben sok mindent láttam emberi kapcsolatok terén. kaptam hideget-meleget. csalódni, elveszteni embereket nem könnyű, de úgy érzem, szükségszerű. Ill. ha nem is szükségszerű, törvényszerű. Kérdés az h hogyan történik ez. Nem mindegy, milyen emlékeket őrzöl.

Bennem ilyenkor felmerül, h valóban én tévedtem-e. Ha állít vki rólad vmit, 2 lehetőség van. Meghallod, vagy nem. Ha meghallod, megint van két opció: elgondolkozol rajta, avagy sem. Velem általában ez utóbbi szokott történni. És nem is feltétlenül a másik személye a lényeg, hanem h igaz-e? Rawls politikai filozófiájának eleme, h mindenkit aszerint kell megítélni, ahogy MÁSOK megítélik. Ergó szarik az önbevallásos módszerre. Nagyanyám 6 elemivel a következőt mondja: szarik Rawls-ra, és 'ne azt nézd mit mond, hanem azt h ki'.

Én meg nem tudom. Vki azt mondja rád, h egy szemét geci vagy. Önzőségem azt mondja, h szarjak rá. De a másik felem azt mondja,mi van ha igaza van? ez a kérdés. a megválaszolhatatlan. és nem azért mert nem lehet, hanem mert félsz megválaszolni. A humanoidok sztem alapvetően félnek az igazságtól. Könnyebb nem figyelembevenni, mint igen. És a csalódástól önmagunkban. A kérdés, más mennyire tud objetív, igaz képet alkotni rólad? Egyes -főleg konzervatív- politikai filozófiai irányzatok szerint senki nem tudja megmondani, a másiknak mi a jo. Sok esetben maga az egyén sem képes erre. (Más kérdés, h szerintük akkor jön állambácsi, whateve, ez most nem vág ide)

Tehát: megkérdőjelezni önmagunk más véleménye által. Lehet, nem lehet? Kell? Nem?

Amikor a kritika azon attribútumodat érinti, melyet az egyik legszilárdabb pontodnak értékeled, hovatovább büszke is vagy rá, az konfúz dolog. Ha képes vagy a kritikát meghallani, és úgy gondolod, a változás, a jobbá fejlődés lételemed, nem hagyhatod figyelmen kívül a negatív visszajelzéseket. Nagyanyám szavai arra vonatkozhatnak, h a véleményt megformáló személyek között szelektálhatsz. Karcsú lehetőség. Vagy épp nem. De mi alapján szelektálsz?
És mi van akkor, ha ódzkodsz mindennemű ítélehozataltól? Ha te úgy próbálsz élni, h 'ne ítélj, h ne ítéltess'? Sokan azonban nem eszerint élnek/gondolkodnak. Ha megvan benned a változásra törekvés, veszélyes 'meghallanod' másokat. De ha süket maradsz, mi alapján változol?

Jóvá lehet-e válni egy lakatlan szigeten?

Vajon az emberben lakó kétségeknek mi a valódi funkciója? Egész életemben kritikai szellemben nevelkedtem, gondolkodtam. Kérdés, önmagunkra is alkalmazzuk-é ezen kritikai szemléletmódot? Személy szerint igen a válaszom, tudva, h ez milyen következményekkel jár. pl azzal, h h2kor hüjeségeket irogatok egy blogba..