5 perce 27 éves vagyok. Pazar.
A sors fanyar humorát igazolja, hogy rendet raktam a szobámban ma este, és a régi (általános iskolás és gimnáziumi) papírkáim között (levelek, belépők etc szarok) találtam egy képeslapot Kati nénitől. Kati néni egy korrepetítor tanárnőm volt, érettségiig. 2001 májusi a dátum, tehát 8 éve írta nekem ezt:
A második ének (1928)
"Megmondom a titkát, édesem a dalnak:Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek. "
(Az ifjú király; III. rész: A vihar)
Babits Mihály
A kifettelt rész volt az én képeslapomon, az első fele annak az osztálytársnőmnek a lapján van, akivel együtt jártunk hozzá.
Ami igazán odabasz, amit utána írt:
"B-nak, aki sok mindent szeret, találja meg az életben azokat az igazságokat, amelyekben nemcsak fiatalon érdemes hinni." 2001. május.
Tusché.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.